Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Köszönöm, hogy a Nyilatkozatot , mely pontosan képviseli az " összes" választópolgár akaratát, kormányunk és pártunk határozata alapján kifüggeszthetem szobám falára, természetesen 50x70-s formában, nyomdai úton előállítottan szépen bekeretezve.
És most mit csináljak tisztelt Miniszterelnök Úr? Mi a következő feladatom? Annyira elszoktatott ez a liberális demokrácia, hogy már hiányzik egy kis útmutatás. Kádár elvtárs alatt jó volt, csak megmondták mit nem szabad és azonkivül azt csináltunk amit akartunk. Most kicsit fordítva van, Ön megmondja mit szabad és punktum. Tehát bajban vagyok. Mit kell tennem tisztelt Miniszterelnök Úr?
Remélem a Párt hűséges katonájaként reménykedhetem abban, hogy nekem is jut egy pici kolonc hús valahonnan, még ha egész nap segget kell nyalnom ezért.
Higyje el ha én lehettem volna a Köztársasági Elnök én is motorja lettem volna a törvényhozásnak és azt is aláírtam volna előre amit az orrom alá dug. Csak nehogy úgy járjunk mint a Tanú cimű filmben: " Ne haragudjon Virág elvtárs ez az itélet. Ja , mi is tudunk hibázni!"
